Márciusi Az AI segíti a tanárt, de nem helyettesíti cikkünk nyomán 300 fős tanári csapatunkban egy mini kutatást végeztünk kérdőív formájában. Ezt a kérdőívet 3 nagyobb egységre bontottuk:
- AI hatása a tanulási folyamatokra
- A tanári szerep változása
- AI használat minősége
Az már a háttéradatokból nagyon jól látszódik, hogy tanáraink körében olyan oktatók dolgoznak, akik legalább közel évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, valamint legalább 66%-a online, 28%-ban pedig hibrid módon tartanak oktatásokat, így digitális kompetenciák is magas szinten vannak. Az egyes témakörökön belül néhány állítást fogalmaztunk meg, amire a tanáraink reakcióit vártuk.
AI hatása a tanulási folyamatokra
Elsőként a tanáraink szemüvegén keresztül szerettük volna megtudni, hogy hogyan viszonyulnak a tanulók az AI-al kapcsolatos tanulás támogatáshoz. Jelen témakörben 6 állítás mentén vizsgálódtunk és a felméréshez a klasszikus Likert-skálát alkalmaztuk, ám fenntartva a neutrális válaszadás lehetőségét is.
Ahogy az az 1. ábrán már jól látszik, mind a 6 alap állításra vegyes visszajelzés jött. A tanulói motiváció és önállóság – összeadva tanulói elköteleződés – kérdéskörében egységes elosztásban érkeztek válaszok. A szöveges válaszokban nagyon jól kirajzolódik, hogy teljesen vegyes a helyzet, a „Mikor érzed úgy, hogy az AI valóban segíti a tanulást?” kérdésre a szélsőséges „Semmikor” válasz mellet olyan válasz is megjelenik, ahol „…személyre szabott fejlődés, azonnali visszajelzés, beszédkészség fejlesztése, kiejtés és artikuláció, hatékony íráskészség.” válasz és ezek árnyalatai is megjelennek. Ugyanakkor visszatérve az 1. ábrához egy állítás a maga 46%-os ’Inkább egyet értek’ és 20%-os ’Teljesen egyetértek’ eredményeivel a kollektív egyetértés irányába viszi a visszajelzést: „A tanulók gyakran megértés nélkül használják az AI által adott válaszokat.”. Ismét áttérve a vonatkozó szöveges válaszokhoz a legnagyobb kockázatként (közel a válaszok felében) az AI által adott válaszokhoz való kritikus hozzáállást jelölték meg. Ez összhangban van az utóbbi évek főbb kutatásaival is (OECD, 2026; Miao, F. & Holmes, W., 2023).
Hamis magabiztosság a tanulási folyamatokban?
A tanári válaszok alapján nem pusztán arról van szó, hogy a tanulók segítséget kérnek az AI-tól. Sokkal inkább egy új jelenség körvonalazódik: a kész válasz könnyen valódi tudásérzetet alakíthat ki anélkül, hogy a mögöttes gondolkodási folyamat megtörténne. Egy nyelvi feladat helyesen megoldottnak tűnhet, miközben a tanuló nem biztos, hogy képes lenne önállóan reprodukálni ugyanazt a gondolatmenetet.
Pár idézet tanárainktól:
„Kényelmesebb rá támaszkodni, azonnal igénybe venni, mint előbb gondolkodni, saját erőből összerakni egy mondatot vagy mondanivalót”
„A tanulók túlságosan is rá szorulhatnak. Akár függővé is válhatnak tőle.”
A tanári szerep változása
Kérdőívünk eredményeinek tekintetében a legizgalmasabbat ott hozta, ahol valahol vártuk is, miszerint tanáraink hogyan látják saját munkájuk és szerepük változását az AI korában. Azon állításnál, miszerint „A tanári szerep fontosabb lett az AI megjelenésével” inkább a kevésbé egyetértés irányába hajlott el az átlag. Emellett a harmadik állításnál, ahol a tanulási folyamat irányításáról kérdeztük oktatóinkat, ott kitartanak amellett, hogy továbbra is fontos feladata egy tanárnak a tanulási folyamatban a tudás átadása.
Emellett elsöprő többségben – 36% inkább és 43% teljesen egyetértett – kiállnak tanáraink amellett, hogy a AI eszköz használatához tanulási folyamatok során létszükséglet a tanári támogatás.
Paradoxon?
Első pillantásra akár ellentmondásnak is tűnhet, hogy miközben a tanárok nem érzik úgy, hogy szerepük jelentősen felértékelődött, ugyanakkor szinte egyhangúlag fontosnak tartják a tanári támogatást. A szöveges válaszok alapján inkább úgy tűnik, hogy nem a szerep súlya változik, hanem inkább annak tartalma. A tanár kevésbé információátadóként, és egyre inkább értelmező, mentoráló és tanulási folyamatot támogató szereplőként jelenik meg. De ez nem megy az Ő szemükben a tudás átadás rovására.
Pár idézet tanárainktól:
„A szimpla tudásátadásról eltolódott a hangsúly a tanulás kísérésére”
„Az ember tud emberi módon gondolkodni, és empatikus lenni.”
„A kommunikáció végső soron ember-ember közti.”
„A hangulatot nem tudja az AI megteremteni.”
Az AI használatának minősége
A kérdőívünk ezen pontján érezhetően kisebb mértékben jelentek meg perem értékek. Ez nem véletlen: amikor minőségügyi kérdésekre terelődik a téma az AI eszközök esetében nagyon óvatosan vélekednek még a szakmai berkekben is. A felnőttképzés során nagyon fontos, hogy minden fejlődési pontot, tanulói életutat és tanulási kimenetet minőségbiztosított keretek közé helyezzünk, hiszen enélkül nem tudnánk tanulási hatékonyságot mérni és lehetetlen lenne további fejlődési pontokat azonosítani – ez minden típusú képzésre igaz, nem csak nyelvtanfolyamokra.
Ugyanakkor jobban eltolódik a vélekedés tanárok részéről abba az irányba, hogy a tanulók rögtön kész megoldást szeretnének kapni a mesterséges intelligencia vezérelt eszközöktől – 45 % inkább és 22% teljesen egyetért ezzel. Az AI esetében a minőség kérdése különösen érzékeny terület. Míg egy hagyományos tananyag esetében a tartalom előzetesen ellenőrizhető és validálható, egy generatív AI-rendszer válaszai dinamikusan jönnek létre. Ez új kihívást jelent: nemcsak a tanulási eredményeket, hanem a válaszok megbízhatóságát és pedagógiai értékét is vizsgálni kell.
Pár idézet tanárainktól:
„Meg kell tanítanunk a diákoknak, hogyan kell hatékony promptokat írni, és hogyan kell ellenőrizni az információkat.”
„Az AI rendkívül hatékony eszköz az angol nyelvtanulásban, mivel képes a tanulási folyamatot az egyéni igényekhez szabni.”
„Ez is csak egy eszköz, amit jól kell tudni használni.”
Összegző gondolatok
Jól látszik a mini kutatásból, hogy a Juventus Language Group tanárai igyekeznek magas szinten és naprakész módon integrálni tanítási folyamataikba az AI segítségét. Érzik a mindennapjaikban és óráról órára is, hogy folyamatosan jelen van a hallgatóság tanulási folyamataiban, így számukra is elengedhetetlenné vált ennek használata, és a kritikus gondolkodás fejlesztése.
A kutatás eredményei alapján ugyanakkor az is látható, hogy a pedagógiai kérdés ma már nem pusztán az AI használata vagy elutasítása. Sokkal inkább az, hogy a tanulók képesek-e tudatosan, értelmezve és reflektíven használni ezeket az eszközöket.
A nyelvoktatásban így egyre fontosabbá válhat nem csupán a helyes válasz megtalálása, hanem annak megértése is, hogy miért helyes az adott válasz. Ebben pedig továbbra is meghatározó szerepe marad a tanárnak.
