Módszertani gyakori kérdések – 1. rész

Rengeteg különböző problémával találkoztunk már, ami a céges nyelvoktatás kereteiben felmerülhet. Szeretnénk megosztani tapasztalatunkat, amit összegyűjtöttünk az évek során. Ezért összegyűjtöttünk egy adag kérdést, amire jól alkalmazható megoldásokat is írtunk.

Nem homogén a csoport, hogyan vonjam be a munkába az alacsonyabb nyelvi szinten lévő résztvevőt

A varázsszó: differenciálás!  Érdemes mindenképpen felmérni a tanuló gyengeségeit, és erősségeit, és a képességeinek megfelelő nehézségi szintű feladatot adni neki. Ajánlott egy leheletnyit mindig „fölé lőni” annak, mint amiről a nyelvtanuló azt hiszi, képes rá.  Meg fog lepődni, hogy a kissé nehezebb feladattal is megbirkózik, és máris van sikerélménye. A tanulók általában nagy tapintattal kezelik, ha valakinek nem megy annyira jól a nyelv, mint nekik, sőt: roppant segítőkészek! Ha alapos körültekintéssel választjuk ki, hogy kikkel dolgozzon csoportos, vagy pármunkában, sok pozitív visszajelzést fog kapni a csoporttársaitól.  

Az egyik nyelvtanuló dominálja a beszélgetést. Mit tegyek? 

Minden csoportban vannak visszahúzódóbb és kommunikatívabb résztvevők. Pármunkában jelöljük ki az időkeretet, és félidőnél jelezzük a csoportnak, hogy váltsanak, így biztosan mindenkire ugyanannyi idő jut. Ha épp nem párban dolgoznak, figyeljünk arra, hogy mindenki szóhoz jusson – például kérjük meg a tanulókat, hogy adják tovább a szót valamelyik résztvevőnek, és jelezzük a beszélgetés elején az időkeretet (pl. 5 percet fogunk beszélgetni arról, hogy…) és kérjük meg a résztvevőket, hogy figyeljenek egymásra, hogy mindenkire jusson idő. Így a csoport szabályozza magát, mi biztosítjuk a kereteket. Vagy van egy játékos feladat, a címe: Elevator pitch. Ez a játék bevethető minden ilyen esetben. Mivel „neve” van a feladatnak, a hallgatók szabályként értelmezik, és jobban elfogadják. A feladat: mindenkinek meg kell szólalnia, de mindenki maximum 2 percet beszélhet – ennyi időt tölt a liftben! 

Egy tanuló nem mer beszélni, mert a főnökével van egy csoportban. Inkább hagyja őt beszélni. Mit tehetek? 

Ez egy eléggé sok tapintatot, sőt pszichológiai háttértudást igénylő helyzet lehet. Nyilván senki nem akarja túlharsogni a főnökét, vagy éppen belefojtani a szót. Ugyanakkor fontos, hogy mindenki kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy a beszédkészégét fejleszthesse az órán. Megoldás lehet, ha sok-sok pármunkát alkalmazunk, vagy kiscsoportos feladatot, amelyek alapja az információ csere, ami miatt mind a két vagy több résztvevőnek meg kell szólalnia.  

A másik lehetőség, hogy pármunkában nem a főnökével lesz egy párban a szóban forgó hallgató, hanem másvalakivel. Így nem lesz az a rossz érzése, hogy a főnökét szorítja háttérbe.  

Az egyik tanuló rendszeresen késik az óráról. Tanárként hogyan lehet hatékony kezelni a helyzetet?

Érdemes olyan figyelemfelkeltő, élvezetes, játékos warm-up feladattal kezdeni az órát, amelyről a hallgatók még a folyosón is beszélni fognak óra után! A később érkező erről sajnos lemarad. Ha a csoport lelkesen meséli, milyen izgalmas feladattal kezdődött az óra, (és nem csak egy óra, hanem sorozatosan, mindegyik!) a később érkező előbb-utóbb maga is szeretne majd részt venni, és nem lemaradni. Ha ez nem motiválja a résztvevőt, e-mailben lehet kérni az egész csoportot, hogy a hatékony tanulás és csoportmunka érdekében, időben érkezzenek. Emellett hatékony lehet az is, ha a tanulóval valamelyik óra után vagy előtt one-to-one beszélünk erről röviden, és megkérdezzük, hogy tudunk-e valamiben segíteni, hogy ő is a többiekkel együtt kezdhesse az órákat. Fontos a partneri kommunikáció, és szem előtt kell tartani azt a lehetőséget is, hogy a tanulók gyakran motiváltak, de egyszerűen más kötelezettségeik miatt így tudják megoldani a részvételt. 

Nem akar a csoportban senki házi feladatot kapni, mondván, hogy egyáltalán nincs rá idejük a munka és a család mellett. Mit tegyek? 

Senki nem szereti, ha megmondják neki, mit kell csinálnia. A felnőttekre ez hatványozottan igaz. De miért is ne vethetnénk be azt a jól bevált stratégiát, hogy a „szabályokat”, még ha láthatatlan szabályok is, a hallgatók maguk fogalmazzák meg, és mondják ki. Innentől kezdve nem lesz apelláta, amit ők maguk vállalnak, önként, azt erkölcsi kötelességüknek érzik betartani.  

Illés Csilla
Illés Csilla
szakmai vezető, angol nyelvi tréner
Oszd meg ezt a cikket
Subscribe
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
További tartalmak
A group of friends at a coffee shop
Szakmai
Hogyan szólaljak meg bátran a munkahelyi szituációban?

Minden nyelvtanuló, aki élesben, üzleti környezetben használja a nyelvet, akár magas szinten is, zavarba kerülhet és leblokkolhat a kritikus pillanatban. Mire érdemes figyelni ilyen esetekben? Milyen praktikákat lehet bevetni, hogy kivágjuk magunkat ezekből a helyzetekből? Ha szeretnél ezekre a kérdésekre választ kapni, ha érdekel, hogy mi is az a bűvös kérdés, akkor a cikket neked ajánljuk.