Képzési Tanácsadási ajánlat (letölthető pdf állomány)

A Juventus Képzési Központ gyors és szakszerű segítséget nyújt Önnek a megnövekedett mennyiségű és gyakran változó dokumentáció összeállításában, auditálásában akár egyetlen tanfolyam, akár a teljes képzés esetén. Képzési tanácsadási ajánlatunkat a fenti pdf fájlban olvashatja.

10 lépésben összefoglalt képzési audit listával nyújtunk segítséget ahhoz, hogy bátran lehessen szembe nézni a saját munkavállalók képzését ellenőrző munkaügyi vizsgálattal. A lista olyan gyakorlati kérdésekre tér ki, melyek a jogszabályokban nem szerepelnek, azok kiemelését az elmúlt évek vizsgálati tapasztatai alapján tartjuk összegeztük.

Tartalom:
1.Felnőttképzési tevékenység bejelentése
2. Intézmény akkreditáció
3.Képzési Program
4.Szolgáltatási szerződés és számla
5.Felnőttképzési szerződés
6.Szakképzési hozzájárulás felhasználása saját munkavállaló képzésére
7.Jelenléti ív és haladási napló
8. Statisztikai lejelentési kötelezettség (OSAP)
9. A képzéshez kapcsolódó megőrzendő köteles dokumentumok összesítése
10. A felnőttképzést szabályozó hatályos jogszabályok összesítése

Felnőttképzési tevékenység bejelentése

Olyan képző intézményt szabad csak választani vállalati képzések szervezéséhez, amely az állami foglalkoztatási szervnél a felnőttképzési tevékenységét bejelentette. Korábban (2009.09.30-ig) ilyen tevékenység folytatására csak azok voltak jogosultak, akik szerepeltek a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában. A nyilvántartásba kérelem alapján lehetett bekerülni, a bejegyzés pedig legfeljebb 4 évig volt érvényes. Az új szabályozás alapján a bejegyzésnek nincs időbeli korlátja. Az a felnőttképzést folytató intézmény, amely 2009. szeptember 30-án érvényes nyilvántartásba vétellel rendelkezett, automatikusan átkerült a határozatlan idejű nyilvántartásba.

Tipp:

- A felnőttképzési tevékenység bejelentéséről az igazolást el kell kérni a képzőtől és a többi köteles dokumentummal együtt le kell fűzni, tárolni.
- A felnőttképzési tevékenységtől eltiltott képzők listáját a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján teszik közzé. (www.szmm.gov)

Intézmény akkreditáció

A szakképzési keret saját munkavállalókra fordítható keretét csak abban az esetben lehet elszámolni, ha a Képző intézmény rendelkezik intézmény akkreditációval. A program akkreditáció nem feltétele a szakképzési elszámolásnak, így az intézményileg akkreditált képző valamennyi (akkreditált és nem akkreditált) képzését el lehet számolni
a szakképzési keretből.

Tipp:

- Az intézmény akkreditáció cégszerűen hitelesített másolatát a képző köteles átadni a képzés megkezdésekor.
- Az intézmény akkreditáció lejáratát ellenőrizni kell. Ha az akkreditáció hamarabb lejár, mint a képzés tervezett befejezése, érdemes belevenni a szerződésekbe, hogy a Képző teljes anyagi felelősséget vállal a hosszabbításért és a képzés elszámolhatóságáért. Ha az intézmény akkreditáció megszakad a képzés befejezése előtt, a képzés egyáltalán nem elszámolható a szakképzési keretből. Nem veszi figyelembe a Munkaügyi központ, hogy a képzés elején még érvényes volt, rész elszámolás nem lehetséges!

Képzési program

Minden képzésnek az alapja a képző által, a tevékenységének megkezdésekor, a törvényben meghatározott tartalommal összeállított képzési program. Képzési program nélkül nem lehet képzéseket tartani. Azok a képzések, melyek program akkreditációval rendelkeznek, szintén rendelkeznek képzési programmal, melyek megfelelőségét tanúsítja a FAT által kiállított akkreditációs tanúsítvány.

Tipp:

- Minden képzéshez kérjük el cégszerűen hitelesített másolatban a képzési programot vagy az azt tanúsító program akkreditációs tanúsítványt. Fűzzük a megőrzendő köteles dokumentumok közé.
- A 240 órát meghaladó képzési programoknak kötelező részét képezi a digitális írástudás fejlesztése, melynek az ECDL számítástechnikai vizsga „Internet és kommunikáció”, valamint „Operációs rendszerek” moduljait kell tartalmazza.
- Érdemes megvizsgálni, hogy a 240 órát meghaladó képzésben résztvevőkből, az előzetes számítástechnikai tudás felmérése alapján ki mentesíthető a képzési program digitális részei alól. Így időt és költséget takaríthatunk meg, hogy a ténylegesen megrendelt képzésre fókuszáljunk.

Szolgáltatási szerződés és számla

A szakképzési elszámolás alapja a képzésenként kiállított számla és a kapcsolódó szolgáltatási szerződés. A szolgáltatási szerződést a Képző készíti el és a képzés valamennyi részletét tartalmazza a törvényben meghatározott kötelező elemekkel.

Tipp:

- Gyakori hiba, hogy hiányzik a Szolgáltatási szerződésből a Megrendelő statisztikai száma. Ennek hiányában az elszámolást nem fogadja el a Munkaügyi Központ.
- Egy számlán szerepelhet több képzés, de a képzéseket jól beazonosíthatóan, külön sorokban kell feltüntetni. Az átutalás is történhet egy összegben, hiszen az átutalt számla részletesen tartalmazza, mely képzéseke ellenértéke lett kiegyenlítve.
- A számla másolatát érdemes lefűzni a képzési dokumentumok közé, hogy ellenőrzéskor egyből kéznél legyen.

Felnőttképzési szerződés

A Képző köteles a valamennyi képzésben résztvevővel Felnőttképzési szerződést kötni. A felnőttképzési szerződés tartalmát a 2001. évi CI. Törvény (20.§) szabályozza, a képzésben résztvevők személyes adatainak kezelésével együtt (28§). A megkötött szerződéseket a képző eredeti vagy cégszerűen hitelesített másolatban át kell, hogy adja a Munkáltatónak.

Tipp:

- A Felnőttképzési szerződés egyik kötelező pontja, hogy meg kell nevezni az állami támogatás tényét és összegét. A szakképzési hozzájárulás állami támogatásnak számít. Hibának számít, ha ebben a pontban nem szerepel a megnevezés és az összeg.
- 2009-től új kötelező elem a szerződés tartalmában, hogy a szerződésnek rendelkeznie kell a felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vételének elmaradásával, illetve a tevékenysége folytatásának megtiltásával összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kár viseléséről. Ez a pont a munkáltatót is védi, érdemes ellenőrizni, hogy a szerződés tartalmazza-e.

Jelenléti ív és haladási napló

A jelenléti ív és a haladási napló minden képzés elválaszthatatlan és kötelező része. A jelenléti ívet és haladási naplót kötelező vezetni az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, illetve konzultáción, esetlegesen elektronikus úton folytatott szakmai felkészítésen. A résztvevőnek saját aláírásával kell igazolnia a részvételét. A jelenléti ívről és haladási naplóról egyértelműen ki kell derülni, hogy ki hiányzott az órákról, ill. az oktatónak aláírásával kell igazolnia az adatok hitelességét. A Képzőnek kötelessége átadni ezeket a dokumentumokat eredetivel egyező hiteles másolatban, melyet a Munkáltatónak 10 évi meg kell őriznie a többi köteles dokumentummal együtt.

Tipp:

- A jelenléti ívnek és a haladási naplónak is megvannak a kötelező tartalmi elemei. Tartalmazniuk kell a képzés főbb adatait (pl: megnevezés, azonosító, időtartam stb), a Képzőt pontosan beazonosító adatokat (intézmény akkreditációs szám, székhely) és a Képzésben résztvevők pontos megnevezését (becenév, nem olvasható név nem megfelelő).
- A dokumentumok hitelesítése kötelező, ennek hiányában a Munkaügyi Központ nem fogadja el azokat. A hitelesítés a Képző cégszerű aláírásából, cégpecsétből és az „eredetivel egyező hiteles másolat” szöveg feltüntetéséből áll.

Statisztikai lejelentési kötelezettség (OSAP)

A felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységéről a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény előírásai szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett. Ez azt jelenti, hogy minden képzést az NSZFI honlapján lévő OSAP elektronikus rendszerbe kötelező feltöltenie a Képzőnek. A lejelentés kizárólag statisztikai célokat szolgál (pl: milyen típusú képzésben, hány nő és hány férfi vett részt, ebből hányan fejezték be sikeresen a képzést stb.) A lejelentés elmulasztása komoly büntetést vonhat maga után, ami nemcsak a képzőt érinti. Az OSAP-ba le nem jelentett képzéseket nem lehet elszámolni a szakképzési hozzájárulásból. Annak visszatérítését rendelheti el a munkaügyi központ, ha a Képző elmulasztotta teljesíteni a kötelezettségét.

Tipp:

- A Képzést lezáró dokumentumokkal együtt kérjék el bemutatásra vagy másolatban a képzőtől az OSAP rendszer visszaigazolását a képzés statisztikai lejelentéséről. A képzőknek ezt a visszaigazolást eredeteiben, cégszerűen aláírva kell megőriznie.
- A Képző jogosan kéri és tartja nyilván a képzésben résztvevők következő adatait. Azok átadása közös érdek. A képzésben résztvevő neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, illetőleg okmány vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezése, száma és iskolai végzettsége.

A képzéshez kapcsolódó megőrzendő köteles dokumentumok összesítése

- A Képző Intézmény akkreditációs tanúsítványa
- A felnőttképzési nyilvántartásba vétel igazolása
- Szolgáltatási szerződés képzésenként
- Felnőttképzési szerződések (Képző és a képzésben résztvevők között)
- Tanulmányi szerződés vagy munkáltatói kötelezvény a képzésben való részvételről (Munkáltató és a képzésbe résztvevők között)
- Jelenléti ív és haladási napló
- Képzési program vagy program akkreditációs tanúsítvány
- A sikeres vizsga letételét, illetve a képzés elvégzését igazoló bizonyítványának (oklevél, tanúsítvány, igazolás stb.) annak kiállítója által hitelesített másolatát, illetve a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát
- Számla képzésenként
- Statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap

Szakképzési hozzájárulás felhasználása saját munkavállaló képzésére

Minden Magyarországon működő gazdasági társaság szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett. A szakképzési hozzájárulás mértéke a társadalombiztosítási járulékalap 1,5 százaléka A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre állapítja meg.

A 1,5% meghatározott része – mikro- vagy kisvállalkozások esetében 60%-a, minden egyéb esetben a 33%-a – fordítható saját munkavállaló képzésére. A szakképzési hozzájárulás saját munkavállaló képzésre tehát állami támogatásban részesülhet, mivel az adó fizetés helyett saját célra használhatják a meghatározott összeget.

2009.07.27-e után induló képzések esetén a szakképzési hozzájárulást saját dolgozói részének felhasználásához a vállalatoknak önerőt kell vállalni.
- Általános képzés (nyelvi képzés ide sorolható) esetén a teljes költség 40%-a az önerő, 60%-a mehet a szakképzési hozzájárulás keretéből.
- Speciális képzések esetén a teljes képzési költség 75% a saját erő, 25%-a finanszírozható a szakképzési hozzájárulás keretéből.

A támogatási intenzitás növelhető:
- középvállalkozásoknál +10%-kal (azaz 70%-ra),
- kis- és mikrovállalkozásnál +20%-kal (azaz 80%-ra)

Támogatási intenzitás:
A támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve. (15/2009. (VII.24.) SZMM rendelet 2 § i) pont)

A képzések elszámolásának feltétele: (a képzés általános vagy olyan speciális jellegű, amely megfelel a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1. § (1) bekezdés c), e) és g) pontjai valamelyikében foglaltaknak)
- Intézmény akkreditált képző intézmény nyújtja
- a képzés minimális időtartama 20 óra;
- a képzésre az Európai Unió tagállamainak területén kerül sor;
- a képzésről a hozzájárulásra kötelezett a meghatározott adatszolgáltatást teljesítette

Elszámolható költségek:

Külső képzés
- fajlagos költség maximuma minimálbér 6%-a (2009.07.27-ig 12% )
- képzési díj, felnőttképzési szolgáltatás díja, belső oktató díja
- vizsga díj (sikertelen is)
- a képzésben résztvevőknek véglegesen átadott (átadás-átvételi bizonylat) taneszközök
- a képzésben résztvevő munkavállalónak a képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltsége,
amennyiben a képzés lebonyolítása nem a hozzájárulásra kötelezett által a munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt székhelyén, telephelyén történik,utazási, szállási költség: csak azon dolgozókra, akik nem az oktatás helyén dolgoznak
- a képzés díjának részét képező általános közvetett költségek (adminisztrációs díj, bérleti díj,
rezsiköltségek),valamint a képzésben résztvevő munkavállaló a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei az a)–d) pontban felsorolt elszámolható költségek összértékéig.

Belső képzés
- az oktatók személyi jellegű költségei, és a képzési projekttel kapcsolatos eligazítás és tanácsadási szolgáltatások költségei,
- az oktatók és képzésben résztvevő munkavállaló utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is,
- egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök,
- az eszközök és felszerelések értékcsökkenése olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,
- a képzésben résztvevő munkavállaló Szt. 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei és elszámolható általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) az a)–d) pontban felsorolt elszámolható költségek összértékéig.

A felnőttképzést szabályozó hatályos jogszabályok összesítése

Törvény
- A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény (2010.01.01.)
-2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (2010.01.29.)
-2009. évi XLIV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról (2009.07.01)

Rendeletek:
- A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet (2010.04.10.)
-24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól (2010.03.06.)
-1/2005. (I. 19.) FMM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabható bírságról (2007.12.29.)
-15/2007. (IV. 13.) SZMM rendeleta Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól (2009.06.01.)
-123/2007. (V. 31.) Korm. rendelet a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól (2010.01.01.)
-13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (2010.02.19.)
-15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet a saját munkavállalók részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról (2010.03.06.)
-A felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet(2010.04.03.)

TIPP:

Az aktuális változások, módosítások, hatályon kívül helyezések az NSZFI honlapján (nszfi.hu) mindig naprakészen követhetőek és letölthetőek.